Blogolj!

Egy évtizednyi Thomas Müller: A modern football legellentmondásosabb alakja

Paál Boglárka

Mitől lesz jó egy labdarúgó? Talán a tehetség, a könyörtelen befejezések, a taktikus megoldások, jó fizikum, vagy ezek kombinációja? Ezekre a kérdésekre a választ nem Thomas Müller rejti, hiszen ő minden, erről az évtizedről szóló beszélgetésben egy külön fejezetet fog képviselni.

Matematikailag meg lehet magyarázni a labdarúgást. Kiváló belátást biztosít számunkra a játék legmélyebb gondolkodóinak és filozófusainak elméjébe, és lehetőséget ad az elemzők számára, hogy megmérjék és optimalizálják a kapott adatokat. A matematika a futball varázsát is rombolja. Egy olyan sportot, amely kormányokat buktatott meg és tett naggyá, a valószínűségi változók játékává változtatja, a játékosokat számokkal címkézi meg, különböző képességeiket súlyozott skálákon bemutatva. A legfontosabb, hogy háttérbe szorulnak az érzelmek, az a szál, amely minden sportban össze tudja kötni a játékosokat a szurkolókkal.

Szeretjük nézni a nagy meccseket és bajnokságokat, hiszen a tét is jóval magasabb és ezzel egyenes arányban nő az általuk kifejtett érzelmi hatás, amely összefogja a játékosokat és a rajongókat egy meleg ölelésbe. A bajnok sportolókat sokszor ezek alapján ítélik meg, ekkor válik a sport többé, mint pusztán jó fizikai és technikai képességek tárháza. Sokkal többet követel, mint szakadt izmok és tökéletes technika, egy olyannak, mint például Usain Bolt, aki 9 aranyérmet nyert, azon a 9 olimpián, amelyen részt vett.

A labdarúgó Világbajnokság is egy ilyen verseny. Képes hősökké tenni az átlagembereket, és gyakran megerősíti a nagyságot. Ebben az évben a címvédő Németország már a második csoport meccsen a kieső zónába került. Ahogyan a mérkőzés a végéhez közeledett, kaptak egy lehetőséget, egy szabadrúgást a svédek 16-os vonalának bal széléről. Ez lehetett a meccs utolsó rúgása és a büszke nemzet utolsó dobása, hogy megmentsék magukat a szégyentől egy olyan bajnokságon, amelyen mindig jól szerepeltek. Toni Kroos, a németek között is német játékos állt a labda mögé. A kék szemeit a célon tartva futott neki a labdának, miközben feszülten lüktetett a Fisht Stadionban, Sochiban a levegő. Kroos képes volt kizárni az érzelmeit a legfontosabb pillanatban, mint mindig.

Toni Kroos egy tökéletesen összerakott középpályás, a 21. századi német foci csillogó alakja, ahol remekül házasították a tudományt és a futballt. A Német Labdarúgó Szövetség az ezredforduló idején indított útjára egy programot, amikor csúnyán leszerepeltek az Európa Bajnokságon, Hollandiában. Két évtized alatt a német foci infrastruktúráját átfogó felülvizsgálatnak vetették alá, hogy tehetséges, jó fizikumú és találékony játékot hozzanak létre.

Olyan rendszert építettek, amely szűkíti a szakadékot a tapasztalt játékosok, mint Kroos, és a kiforratlanok között, mint Thomas Müller. Néhány száz évvel azelőtt, hogy Müller megmutatta egyediségét a futball világában, Georg Freidrich megírta a The Science of Logic című könyvét a tudásról, az ellentmondásokról és a haladásról.

Müller, Louis van Gaal kezei alatt debütált, határozottan Cruyff-ként, de sokkal nagyobb érzéke volt a stabil formákhoz, mint a képlékenyhez. A holland edző kiemelkedő volt, amikor 1995-ben a fiatal Ajax Amsterdammal megnyerte a Bajnokok Ligáját. Az a csapata, a csatártól a kapusig, Cruyff sokoldalúságának elvén alapult, amely a technikának egy magas szintjét jelentette és egy veleszületett kényelmes uralmat a labda fölött.

Van Gaal edzői filozófiáját megerősítette az érkező siker. A The Science of Logic című műben, Hegel beszél az ellentmondások három különböző fajtájáról is. Az első az úgynevezett Begin, egy olyan felvetés, ahol az ellentétes elképzelések nem kapcsolódnak össze. Müller képességei a labdával soha nem kellett volna, hogy felkeltsék Gaal figyelmét, mégis a 2010-es Bajnokok Ligája döntőjében, Thomas Müller, mindössze 20 évesen végigjátszotta a 90 percet.

Azon a nyáron a Világbajnokságon, rögtön azután, hogy világhírnevet szerzett magának az Anglia elleni találkozón, Müller az interjúk folyosójára került. Egy órával az érzelmekkel teli kimerítő meccs után megbocsátható, ha egy 20 éves katartikus állapotban lévő játékos, kicsit intenzív vagy nyers. Ebben a korban, nem mindennap szerez két gólt az ember a legjobb 16 között.

“Köszönhetek valakinek? Csak szeretném üdvözölni a két nagymamámat és nagypapámat. Már egy ideje esedékes volt.”

A “nem túl modern futballista” kifejezés írja le tökéletesen Müllert, a nevétől kezdve a frizurájáig. Uli Hesse említette az Eight by Eight-ben, hogy Thomas Müller statisztikailag a legnépszerűbb név Németországban, és sokszor egy átlagember leírására használják. És mint egy átlagos srác, Müller karrierjének első felében végeláthatatlan találgatások és kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy helye van-e az elit futballban. Pep Guardiola kinevezésével állítólag halálos küzdelem alakult ki a fiúiskola klubjában.

“Müller több labdát veszített, mint a Bayern bármelyik játékosa az elmúlt két és fél évben. A testi ereje nem túl jó és soha sem volt a leggyorsabb srác. A fejjátéka átlagos és a lövésein is lenne még mit javítani. Szeret nyomást gyakorolni az ellenfélre, de legtöbbször ezt a csapattársai felé fordulva teszi. És mégis egy rendkívül tehetséges focista.”

– Martí Perarnau, Pep Guardiola: The Evolution

A Hegel féle második ellentmondást Essence-nek nevezzük, ahol a különböző ellentétes gondolatok kapcsolódnak és definiálják egymást. Thomas Müller 151-szer lépett pályára a Guardiola által vezetett 161 meccsen, és a legeredményesebb formáját mutatta, valamint erősen megnehezítette a védők munkáját a labda nélküli mozgásával is. Volt egy Világbajnokság a három szezon között, ahol nagyobb területet járt be, mint bárki más, négy gólt szerzett, és természetesen egy arannyal térhetett haza. Ebben az évben ötödik helyezést ért el az Aranylabda szavazáson, ahol a sportág egyedülálló tehetségeit tüntetik ki.

Ha a labdarúgás csak egy e-sport lenne, ahol szimulációk mennek végbe, üvegházakban üldögélő informatikusok által megírt kódok alapján, akkor Thomas Müller még csak nem is létezhetne, mert a matematika és a szervezett automatika nem hagy helyet a titokzatosságnak.

A Football Manager, korábbi Championship Manager, az egyik legnépszerűbb futballal foglalkozó stratégiai játék, ahol egy egész szimulált világot hoztak létre, hogy edzői babérokra törhessenek a játékosok. Az FM18-ban, a legújabb verzióban már speciális szerepek is rendelkezésre állnak, mint például a belső támadó és a szélső. Az egyik ilyen opció a Raumdeuter, egy német kifejezés a “terület ellenőrző” -re, ezzel járult hozzá Thomas Müller a futball popkultúrájához.

Forrás: https://www.footballparadise.com/

https://bayern.blogstar.hu/./pages/bayern/contents/blog/60554/pics/lead_800x600.jpg
BAYERN HÍREK,Beszámolók,Játékosaink,thomas müller
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?