Blogolj!

Boateng: az ilyen állítások nevetségesek

Tóth Renáta

Keveset koncentrál, túl sokat sérült? Jérôme Boateng megvédi magát a közelmúltban róla kialakított képtől. A Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban beszél az FC Bayernnel való nehéz kapcsolatáról, a meghiúsult átigazolásáról a PSG-hez és az Özil/Gündogan botrányról is.

Boateng reméli, lehetősége lesz mindkét Bayern vezetővel leülni egy újabb megbeszélésre

SZ: Boateng Úr, a „Boa” Magazin kiadójaként hamarosan kollégaként üdvözölhetjük Önt. Egy Jérôme Boatenggel készült interjúhoz az idei nyárról kérdezve, milyen nyitó kérdést ajánlana?
Jérôme Boateng: A VB-hez kapcsolódóan sok kérdés van, amit el tudnék képzelni. Valamint az átigazolással kapcsolatban is. Ezek lennének a fő témák.

Nagyon jó, pont a terveinkhez passzol. Egyetért azzal, ha az FC Bayern idei első BL mérkőzésével kapcsolatosan, az aktualitásokkal kezdünk?
Igen.

Niko Kovač-nak három világklasszis belső védője van. Honnan tudja, hogy a Boateng/Mats Hummels/Niklas Süle trióból ki léphet pályára Lisszabonban?
Az edzéseken nyújtott benyomástól és a játékosoktól függ. Az is szerepet játszik természetesen, ha valaki kicsit kimerültebb. A szezon elején különösen fontos, hogy mindenki elég játéklehetőséget kapjon – de ne túl sokat, így nincs senki túlterhelve.

A VB idején a Bayern főnöke, Karl-Heinz Rummenigge többször azt nyilatkozta, egy megfelelő ajánlat esetén elengedik Önt. Akkor nem számolt azzal, hogy szeptember 1-gyel még a Bayern játékosa lesz, vagy igen?
Minden lehetséges volt, de egy váltás semmi esetre sem menekülés lett volna, hanem egy új kihívás, amit akkor kerestem. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem érzem jól magam a Bayernnél. Úgy hiszem, az én koromban teljesen jogosan tehetek valami újat – de legalábbis gondolhatok rá.

Az, hogy beszélt a párizsiakkal, nem titok. Ön, a Bayern, vagy a PSG akarta ezt a váltást?
A végén a maradás mellett született döntés. Niko Kovač például meg akart tartani. Az, hogy az átigazolás nem sikerült, elfogadtam és tiszteletben tartom. Jól érzem magam itt, a játékosokkal már sok éve együtt játszom, a többségével nagyon jó kapcsolatot építettem ki.

Fejben már Párizsban járt?
Nem, de gondoltam rá, ezt őszintén mondom. Ez egy konkrét lehetőség volt, a családom is tudott róla.

Milyenek voltak a megbeszélések a PSG edzőjével, Thomas Tuchellel?
Nagyon jó. Beszéltünk arról, hogy gondolkodik a futballról, és mik az ötletei Párizsban, és arról is, milyen szerepet szánna nekem – és ez nagyon tetszett. Nagyon hangsúlyozta, szeretne velem együtt dolgozni.

De Niko Kovač is nagyon jó véleménnyel van Önről.
Igen, az ő véleménye játszotta a végén a legnagyobb szerepet. És az elismerése is. Az edzőtáborban nagyon jó beszélgetésünk volt.

Mit mondott konkrétan?
Hogy számít rám. Azt mondta, ha fitt vagyok, egyike vagyok a világ legjobb védőinek, ha nem a legjobb. Azt is mondta, az a célja, hogy ismét fitt legyek és ugyanazt a teljesítményt mutathassam, mint a legjobb éveimben – ha kell, akkor háromszor is egy héten.

Robert Lewandowski esetében gyorsan bezárták az ajtókat, amikor ajánlatok érkeztek. Az Ön esetében viszont nyitva maradt. Milyen érzés volt ez Önnek?
Vegyes. Egy részről én is nyitott voltam a változásra. Más résztől viszont elismerést szerettem volna, és szerintem ez teljesen normális.

Milyen érzés volt Önnek, amikor az utolsó előtti átigazolási napon kiderült, ez nem fog megvalósulni?
Szükségem volt egy-két napra, hogy az egészet feldolgozzam, de most már tényleg jól vagyok.

Beszélt még a meghiúsult átigazolás után Thomas Tuchellel?
Igen, de csak röviden.

Akkor ezzel nyilvánvaló, hogy marad az FC Bayernnél, ahová 2021-ig szól a szerződése? Vagy a következő nyáron, vagy már a téli átigazolási időszakban ismét felmerülhet a téma?
A futballban soha nem lehet előre megmondani, mit hoz a jövő, de most a Bayernre koncentrálok. Várom ezeket az angol heteket, a BL-t és a himnuszt.

Úgy érzi, szükség lesz még egy beszélgetésre a főnökeivel?
Úgy gondolom, még egyszer beszélnünk kell. Ezt is tervezzük.

Karl-Heinz Rummeniggével vagy Uli Hoeneß-szel?
Remélhetőleg mindkettőjükkel.

Mit szeretne megbeszélni?
Fontos számomra, hogy tisztázhassam, hogy teljesen az FC Bayernre fókuszálok. Másfelől nem tetszik, ha támadás ér, nem kapok nyilvános támogatást a klub részéről.

Mire gondol pontosan?
A VB utáni nyilatkozatok zavartak. De inkább viccesnek találtam, hogy azt állították, nem összpontosítottam, mert a Dél-Korea elleni meccsen a lelátón is fülbevalót és napszemüveget viseltem, mert sütött a nap. 2014-ben is volt napszemüvegem és fülbevalóm is – akkor mégsem írtak erről. Számomra ez felfoghatatlan.

Hasonló, mint amikor azon megy a vita, ki énekli és ki nem a himnuszt.
Igen, az is. Valahol írták a VB alatt: Boateng is énekli a himnuszt! Már régóta énekelem, a 2014-es VB előtt is így tettem.

De ezek a napszemüveges kijelentések nem a Bayerntől származtak.
Nem, nem is így gondoltam. De ahogy mondtam is: játékosként kicsit több támogatást várhat az ember.

Két éve Rummenigge azt nyilatkozta, hogy Önnek vissza kellene térnie a Földre. Ez nyilván onnan ered, hogy az AfD politikusa, Gauland nyilatkozata után („senki sem akar egy Boatenget szomszédjának”) egy ilyen szupersztár mindenhonnan szolidaritást vár, a vörös szőnyegen vonul, napszemüveget is árul. Csak a pályán mindig sérült.
Igen, ez lehet a logikája. Igaz, én is kevésbé ellenkeztem, de nem vagyok olyan típus, aki a nyilvánosság előtt foglalkozik az ilyen dolgokkal. De tudom, az ilyen állítások nevetségesek. Nem tolom magam a médiában előre, nem a kamerák előtt futok, nem vagyok mindenhol jelen. Mindenki, aki ismer engem tudja, hogy inkább visszahúzódó vagyok. Megmondom a véleményem, ha kérdeznek, de nem én vagyok a showmester. Az tény, hogy a tetoválásaim és az öltözködésem miatt kitűnök, de ez csak egy dolog. De nem azt jelenti, hogy nem koncentrálok a futballra.

Biztosan nincs is szüksége 2 órára ahhoz, hogy kiválassza a megfelelő szemüveget.
Nem, természetesen nem. Az gyorsan megy.

Az ominózus napszemüveges, fülbevalós megjelenés

És most úgy döntött, megvédi magát ettől a kialakult képtől?
Igen, úgy érzem, most jött el az ideje, hogy mondjak valamit, a napszemüveges állítások után. Azzal is megvádoltak, hogy a VB-re egy fodrász is jött velem.

És így volt?
Igazából én voltam az, akinek levágták a haját, de ez a fodrász vágta az egész csapatét és az stábnak is. Ennek ellenére csak rólam volt szó. És én ezt szomorúnak találom.

Viszont tény: az utóbbi időben gyakran volt sérült.
Igaz, de senki nem ismeri ennek a hátterét. De ezzel kapcsolatban nem tudok és nem is akarok mindent nyilvánosságra hozni. Csak azt, hogy a vállsérülésem a lehető legrosszabb volt, ami velem történhetett – és ez nem az életmódom miatt alakult így. És nem az én hibám volt, amit persze a klubom is tud.

Ennek ellenére a klub nem védte meg a vitákkal szemben. Miért gondolja úgy, hogy a az FC Bayern és Ön átmenetileg kicsit elidegenedtek egymástól?
Nem tudom. Az, hogy másoktól különböző a megjelenésem és az érdeklődésem, úgy hiszem, teljesen normális dolog. Ezért sem értem ezt. És azt senki sem vághatja hozzám, hogy túl keveset koncentrálok a futballra. Kérdezzék meg erről nyugodtan az edzőket, játékos társaimat.

Ezt a vádat duplán megtapasztalhatta, amikor a VB kiesést követően azt állították, az elkényeztetett játékosok mindenre koncentráltak, csak a feladatukra, munkájukra nem.
Igen, de egy hibázás esetén mindent előszednek, amit csak lehet – ami egy siker esetén senkit sem zavart volna. Például a 2014-es VB-n is volt velünk fodrász, de akkor erről senki sem akart tudni.

Ön szerint mi volt az oka a VB kudarcnak?
Sok vezető szerepű játékos nem a top formájában érkezett a válogatottban, és nem volt egy vagy két olyan fiatal játékos, aki át vehette volna ezt a szerepet. És a tűz is hiányzott. A Dél-Korea elleni mérkőzést eltiltás miatt csak a lelátóról nézhettem, és hihetetlen volt azt látni, mennyire nehezen és görcsösen játszottunk, mintha kövek lettek volna a hátunkon. Semmi tempó, csak lassúság. Ezt fentről látva, azt gondoltam: őrület! Nem volt olyan jó csapatszellem sem, mint 2014-ben, nem lehetett érezni azt.

Mit lehetett érezni?
Röviddel a VB előtt már érezni lehetett, hogy nincs meg, de akkor még azt gondolja az ember, ha az első mérkőzést megnyered, valami kialakul a csapaton belül majd. De ehelyett vereség lett a vége, és ez teljesen más irányba vitte a csapatot, jött 5 nap szünet, és akkor már csak kétségbeesetten próbálunk pótolni valamit. A svédek elleni győzelem nem volt érdemtelen, de szinte remegtünk a győzelemért, és a lelkesedés is hiányzott.

Pedig mindenki azt gondolta, Toni Kroos utolsó pillanatban lőtt győztes találata mindent megváltoztathat.
Mi is ezt reméltük. A félidőben vettük észre, tudunk mi csapatként együtt működni. Beszédet mondtam én is, más játékosok is, de nem volt ugyanaz, mint 2014-ben. Sem a hangulat, sem az összetartás.

Mi lehet az oka ennek?
2014-ben, Brazíliában volt 12-13 olyan játékos, akik mindig játszottak, a többiek pedig nem mondták azt: pillanat, én is a csapathoz tartozom. Akkor a hierarchia világos volt mindenki számára. Most ez másképp volt: rögtön jött a kérdés, miért nem kapok én lehetőséget? Ezt nem mondtuk ki, de lehetett érezni.

A csapatszellemre mennyire volt hatással Mesut Özil és İlkay Gündoğan Erdoğan botránya?
Ez egy idegesítő téma volt, mely nyugtalanságot hozott magával. Először mindenki alábecsülte ennek a jelentőségét, és terhet jelentett számunkra és a két játékosra is.

Mennyire gyakran került elő a téma a csapaton belül?
Megvitattuk, de igazából bosszantó volt. Csapatként akartunk együtt edzeni és más témákkal foglalkozni, nem pedig azt kérdezgetni, mit gondolsz a képről?

Megosztotta a csapatot pro és kontra érvekre?
Ezt így konkrétan én nem vettem észre. Mindenkinek megvolt a saját véleménye, melyek természetesen eltértek a másikétól. De senkitől sem hallottam azt, hogy nincs szükségünk Mesutra és İlkayra, túl nagy teher ők számunkra. Azt hiszem, inkább az ellenkezőjét gondolták.

Mesut Özil visszavonulása után sok játékos csendben maradt, Ön viszont egyike volt azon keveseknek, akik megszólaltak.
Ez más dolog. Hol vannak azok a játékosok, akik Mesutnak köszönetet mondtak? Úgy látszik, kevesen mertek megszólalni, mert azt gondolták, nem lenne túl népszerű húzás a szurkolók felé. Pedig ez nem a fotóról szól. Hanem egy nagyszerű játékosról, aki világbajnokságot nyert velünk és sok jó meccset játszott, mellyel megváltoztatta kicsit a német futballt is. Egy 10-es számú játékos, migrációs háttérrel. Köszönet illeti. Kár a tartózkodást vállalni ez ügyben.

forrás: sueddeutsche.de

https://bayern.blogstar.hu/./pages/bayern/contents/blog/60387/pics/lead_800x600.jpg
2018 Világbajnokság,Átigazolási hírek,BAYERN HÍREK,Bayernesek a válogatottban,Interjúk, nyilatkozatok,jerome boateng
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?