Nem husi! A mackós védő Süle Balu

Domonkos Altdorfer

Ez az ember egy szekrény, miket is beszélek, egy medve. Ha Niklas Sülét látom játszani, óhatatlanul a Dzsungel könyvéből Balu jut eszembe, aki a maga céljait nyugodtan, körültekintően, de végül mindig eléri. Azért Süle Balu persze gyorsabb, sokkal gyorsabb. De éppen olyan robosztus.

Legelőször a Konföderációs kupán láttam játszani és rögtön elnyerte a szimpátiámat. Lámpaláz nélkül mesélte az akkor 21 éves játékos, hogy valószínűleg túl sok pizzát és burgert evett a nyaraláson. De hát van ez így…

„Nagylábon élő ember vagyok.”

Ilyen őszinte megnyilvánulásokat ritkán hall az ember egy fiatal profi labdarúgótól.

Süle csak pólóban jelenik meg a tréningen, a sajtószobában viszonylag hideg van. Minden más kabin foglalt, és a „Backup-terem” nem fűtött.

„Szeretnéd a kabátodat felvenni? Nem szeretnénk, ha miattunk megfáznál, és végül hiányozni kényszerülnél”

- kérdeztem, majd vacogva hozzátettem,

„a kérdéseink még leizzaszthatnak.”

Komolyan elképzelhetőnek tartottam, hogy a válogatott játékos megfázik. Niklas elhárította az aggodalmamat. Ahogy őt egy szál pólóban magam előtt láttam, nem kerülhettem el egy kérdést, ami már a Konföderációs Kupa óta foglalkoztatott. A csapat szállásán Szocsiban, egy fotós lekapta őt tenisz közben félmeztelenül. Még a csapattársai is mosolyogtak a pocakon, ami a képen látható.

"Látta Ön ezt a képet? És ha igen, rossznak tartja az ilyesmit?"

Kérdeztem tehát tőle.

Akár sértődötten is reagálhatott volna, de ő nevetett. Természetesen látta a képet, éppen elégszer lett neki elküldve. Ha az ilyesmi idegesítené, akkor pólóban lett volna, mondta ő. Ma sincs kemény, kockás hasa, és a Robert Lewandowski féle kimunkált testet nem fogja belátható időn belül elérni.

Süle világossá tette:

"Még senki nem hívta husinak, és nem is célozgatnak. Azt gondolom, hogy jó vagyok így”

- mondta Niklas lazán, a 97 kilójával.

Egy igazi mackós alkat. Félbehagyva az eredeti interjú-témánkat, helyette a fizikai adottságairól beszéltünk.

Tudja, hogy nem egy Bolt, de nem is lassú, Süle bízik magában. 10 évesen a könnyű atlétikai csapatban 50 méteres sprinter volt. Neki is eljött az idő, amikor döntenie kellett, és természetesen a futball mellett döntött. És újra a testalkat, ami legelőször a szembe ötlik.

„Az U15-ben már 1,88 méter voltam, az U19-ben 1,93”, 

- mesélte Süle, aki azóta 1,95-re növekedett. Testileg általában mindig is fölénye volt ellenfeleivel szemben.

Éppen ezért mindig a szemére vetették:

„Ő most jobb, de csak azért, mert nagyobb darab! Egy idő után ez nem lesz elég.”

Ezek végigkísérték a fiatalkori karrierjét.

„Büszke vagyok, hogy ezeket a kritikákat meg tudtam cáfolni”,

- mondta Süle elégtétellel a hangjában.

Egy közös azért mégis van közte és Lewandowski között, ami persze nem a kockahas. Az utánpótlásban sokáig csatár volt. Xavier Zembrod, a jelenlegi Leverkusen- másodedző, akkori Hoffenheimi utánpótlásedző tette hátra.

„Igazából még az U15-ben játszottam a kezei között, de aztán az U17-be kerültem. Mint fiatalabb játékos ott lenni, mindennél többet jelentett, azóta nem tulajdonítok a posztnak túlzott jelentőséget”

- emlékezett vissza Süle.

Azóta védekező játékos.

„Szerencsére! Nem tudom, hogy olyan jó csatár lennék-e, mint Lewy, ezért hátul feltörhettem.”

Mindazonáltal: Az első játéknapon egy pillanatra lenyomta Lewandowskit, amikor az ő fejesével szerzett vezetést a Leverkusen ellen, de a 44. percben „Lewy” is betalált büntetőből. Termetben és súlyban azért továbbra is „Süle Balu” a nyerő.

Forrás: http://cfbayern.com/

https://bayern.blogstar.hu/./pages/bayern/contents/blog/48030/pics/lead_800x600.jpg
BAYERN HÍREK,Beszámolók,Játékosaink,niklas süle
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?