Blogolj!

Philipp Lahm karrierje történelem lett

Török Péter

Vannak játékosok, akik a karrierjük végéig sokszor váltanak klubot, talán már nem is emlékeznek mindegyikre. Philipp Lahm teljesen ellentéte ennek. Két éven kívül (2003-2005, Stuttgart) csak a Bayern profi játékosa volt. Szombaton, a született müncheni szögre akasztotta a cipőjét. A Freiburg elleni meccs után átvette a Bundesliga-trófeát, és sörben fürdött, utoljára. Philipp Lahm egyedülálló karrierje történelem lett.

Jó hangulatban érkezett a Bayern Magazinhoz az egyik utolsó Säbener Straße-s edzése után. Beszélt a karrierje végéről, a jövőbeli életéről, és arról, hogy mit nem fog kihagyni: „Spaghetti Bolognese! Komolyan!”

Philipp, mit fog csinálni idén július 4-én?

L.: „Nincs ötletem. De a kérdéssel összefüggve, pontosan tudom, hol nem leszek akkor: a Säbener Straßén, hogy elkezdjem az edzést….”

Látjuk, hogy a figyelem középpontjában vagy. Mennyire spontán volt a döntésed, hogy visszavonulsz, és mikor hoztad meg a döntést?

L.: „Ez nem olyan, hogy egyik napról a másikra megvan, ez egy folyamat, ami sok időt vesz igénybe. Mindig arra fókuszálok, hogy vajon meddig vagyok képes játszani. Így hoztam meg. Visszavonultam a válogatottól is, és az volt a helyes idő, ami „hívott” a vb után. Ugyanez az érzés van most is.”

Hogyan érzed magad?

L.: „Kicsi dolgok ezek. Tulajdonképpen a hétközi meccsek teszik nehezebbé, hogy a hétvégi játékra már fitt legyek. Reggel a meccs után felkelni már nem olyan, mint ezelőtt volt. A másik dolog az az érzés, hogy minden napom a tréningpályán töltöm. A csapat kapitánya vagyok, szemléltetni is szeretném ezt, szeretném, hogy minden játékos lásson engem, és tudja, hogy mindig 100%-ot nyújtom. Úgy érzem, ez nem mindig megy. Például, egy ambiciózus ember vagyok, és dühös leszek, amikor kikapok egy edzőmeccsen. Ez mindig előjön. Ez nincs így többé, és ez egy jele volt annak, hogy a rossz irányba megyek.”

Elmondtad, „tudatosabban” szeretted volna tölteni az utolsó hónapjaidat – működött?

L.: „Igen, lehetséges, hogy megtegyem a végső három hétben. Nyilvánvalóan, egy nagy finálét akartam a BL-ben, vagy a DFB-kupában, ami egy szép befejezése lett volna a karriernek. Másrészről, ez azt jelentette, hogy nincs rajtam nyomás az elmúlt hetekben. A 31. fordulóban megnyertük a címet, így képes voltam élvezni az utolsó edzéseket, minden tréninget, minden meccset és mindent ekörül. Több időm van a végét élvezni.”

Volt már olyan elképzelésed, hogy mi fog hiányozni az elkövetkezendő hónapokban?

L.: „Egy valami határozottan hiányozni fog, méghozzá a csoportban levés. Egy egyedülálló légkör és nyelv van az öltözőben. Elhagyom a stábot, az egész csapatot. Öt éves korom óta a csapat része vagyok, és ez az ami határozottan hiányozni fog. És a heccelődés az öltözőben. Mindig élveztem.”

Ezt a mentalitást viszed tovább a következő karrieredbe?

L.: „Úgy gondolom, megtettem az áttörést a focikarrieremben. Amikor a menedzsercsapatra nézek, rájövök, hogy egy csodálatosan együtt dolgozó csapat. Ugyanaz, mint a biznisz, amiben részt veszek. Mindig egy olyan csapatot szerettem volna, ami sikeresen dolgozik együtt. Súrlódni fognak, ez teljesen normális és szükséges is, de egy csapatsportból jöttem és azt gondolom, van egy szemléletem. Együtt jobban egyesíteni lehet az erőt, és ki lehet egyenlíteni a gyenge pontokat. Mindig megvolt ez a szemléletem a fociban és az élet más területeire is át fogom vinni.”

Mit tervezel következőnek? „El fogod téríteni” magad új dolgok felé?

L.: „Meglátom. Előre tekintek ilyen dolgokra, mint együtt reggelizni a hétvégén, szombatonként együtt leülni az asztalhoz és együtt kezdeni a napot. Ez az, amit nem tudtunk megcsinálni az idő nagy részében, mert legtöbbször utaztunk, vagy edzésünk volt. Meg kell látnom, mit ad az életem, és mi történik hétről hétre. Először elmegyek egy nyaralásra a családommal, és csak a pillanatért fogok élni. De egy nap leülök, és eldöntöm, hogy fogom az életemet folytatni, mi lesz a következő fejezet. Napról napra fogok feltöltődni. Sok dolog van, amit ki szeretnék próbálni, vagy meg akarom tanulni, például a marketing, digitalizálás vagy értékesítés. Több időt fog elvenni az életemből, mint amennyit elvesz most. Egyik oka, hogy az üzleti életben részt szeretnék venni, az volt, hogy nem hirtelen vesztes vagyok, amikor befejezem, hanem inkább valami hasonlót csinálnék, mint ez. Részt szeretnék venni, és másrészről szeretnék több időt tölteni az adakozásaimmal.”

Van egy szobád a karriered emlékeiről?

L.: „Igen, van egy kicsi szoba sok emlékkel tűzdelve. Mezek, medálok, néhány kép, néhány cipő. Furcsa, csak a fiam születése után kezdtem el gyűjteni a dolgokat. Amikor van gyereked, talán többet gyűjtesz.”

Milyen mezeket gyűjtesz? Vannak különösen „értékes” darabok is?

L.: „Mezek számomra fontos meccsekről, de más játékosoktól is van. De összevarrtam néhányat, és két szék borítást csináltam abba a szobába. A székeken olyan játékosok vannak, mint Andi Ottl, Basti Schweinsteiger, Thomas Müller, Manuel Neuer, Andrea Pirlo és Gigi Buffon, akik állandóan jelen voltak a karrieremben. Ez igazán semmiség két széknek.”

És kinek a meze van az ülő részen?

L.: „Nem leplezem le!” (hangosan nevet)

A döntőkön túl, van olyan meccs, ami különleges ok miatt van veled?

L.: „Mindig az első címemre gondolok vissza, az U19-es döntőre 2001-ben. Esélytelenebbek voltunk a Leverkusennel szemben, mégis megvertük őket 3-2-re, és német bajnokok lettünk. Speciális érzés volt. Itt van még az első BL-szereplésem a Bayern mezében 2002 novemberében a Lens ellen, ami az első „idős” mérkőzésem volt. Tudnék még többet mondani: Stuttgart színeiben az MU elleni BL-meccs. Egy szenzációs 2-1-es eredménnyel megnyertük. És természetesen, soha nem fogom elfeledni a válogatott debütálást. 2004 február, profi játékos fél éve voltam, behívót kaptam a válogatottba és ezután elkezdődött. Rengeteg mást tudnék még felsorolni…”

Sok edzővel és játékossal dolgoztál együtt – ki hatott rád a legjobban?

L.: „Minden csapattárs és edző hatást gyakorol rád, és nem feltétlenül mindenki jót. Néha gondolkozom, hogy én nem leszek ilyen, más megközelítésem van. 33 éves vagyok, képes vagyok sokat tapasztalni, amit képes vagyok hasznosítani a foci utáni életemben is. Sok érdekes emberrel találkoztam – focin kívül is -, amiről más emberek csak álmodoznak.”

Van valami futball döntés amire visszatekintesz, sajnálsz?

L.: „Nem tudom a dolgokat megváltoztatni, de mindig a legnagyobb élvezettel és tudással szerepeltem. Minden döntés helyes volt abban a pillanatban.”

Mi volt a legnehezebb szituáció, amit kapitányként kellett kezelned?

L.: „Két kritikus mozzanat volt. Az egyik a 2012-es BL-döntős vereség. Felemelni a csapatot az extrém nehezen és így is tartani. 2013-ban a tripla után teljes ellentét volt. Az edzőváltás utáni időszak Pep támogatásáról szólt, és arról, hogy szükséges volt az edzőváltás, ha sikeresek akarunk maradni. Nem volt könnyű ez az idő.”

Egy nagyszerű karrier sok áldozattal. Melyik áldozatot volt a legnehezebb elviselni?

L.: „Speciális helyzetek, mint a születésnap vagy lakodalom, ahova nem tudtam elmenni, vagy a feleségemnek kellett egyedül mennie. A legrosszabb dolog az, amikor a barátaim elrendezik a távoli dolgokat, hogy jó legyen a szezonom – és az utolsó percben valami megváltozik. Ez mindig fáj egy kicsit.”

20 év top sport után van valami, amit nem tudsz nélkülözni?

L.: „Spaghetti Bolognese! Komolyan véve! Hihetetlen, hogy egy étel mennyire megváltozik, de néhány éve ugyanúgy nézett ki minden nap: tészta paradicsom vagy bolognai szósszal, talán egy kicsi hússal a tetején ás saláta – ez volt minden. Nem volt sok lehetőség. A feleségem tudta, hogy mikor otthon voltam, nem volt Spaghetti Bolognese. (nevet) De talán vissza tudok térni ehhez a karrierem vége után.”

A szurkolók nem sokáig fogják már látni a klasszikus darabját a Bayern játéknak: Arjennek megvan a labda a szélen, húzza befelé…

L.: „… és jön az idős lassú fickó a labda mögött!” (nevet)

Van valami ötleted, mennyi időt futottál Robben mögött az idők során – és hány kilométert futottál a „semmiért”?

L.: „Megnézném azt a statisztikát! De viccen kívül, nyilvánvalóan sokat próbálkoztunk az évek alatt, és ki is finomult az évek során. Minél többet játszol együtt, jobban megismered a másik mozgását. Ez volt a kulcs anno Franck Ribéryvel a bal oldalon és mostanság Robbennel a jobb oldalon. Mindkettejük megtanulta, hogy mikor és milyen sebességben és távban fogom átfedni őket.”

Nem voltál túl gyakorlott, amikor odamentél a kerítéshez, hogy elkezdd a Humba dalt a cím-nyerő wolfsburgi meccs után.

L.: „Kicsit merev voltam, tudom. Nem szeretek a figyelem középpontjában lenni, de miután az egész közönség az én nevem skandálta, eljött az idő, hogy debütáljak a kapunál. Amikor a játékosok énekelték a nevem, olyan libabőrös lettem, mint addig soha. Speciális volt, és kimutatták a tiszteletüket a teljesítményemnek.”

A tisztelet nagyon jó, mert a történelem során sok játékosért rajongtak a fanok. Hogy kerülted el ezt?

L.: „Ez sose volt incidens nekem, mert tiszta, hogy az emberek azért mennek a meccsekre, mert szeretnének egy látványos meccset látni, nem egy unalmas 0-0-s meccset semmi hibával. El fogok menni az Arénába szurkolóként, és akciót szeretnék látni, így világos, hogy miért jobban ünnepeltek a támadók, mint a védők. De ahogy mondom, amikor beszéltem a szurkolókkal, mindig nagy tisztelettel fordultak felém, és ez fontos volt nekem. Az Ingolstadt elleni februári meccs után jelentettem be a visszavonulásom. Amikor észrevettem, hogy a szurkolók hangosan kiabálják a nevem, nem tudom elmondani, milyen nagyszerű és boldog érzés volt.”

Kizárod az edzői jelvényt?

L.: „Nem tudom, mi lesz 10 év múlva, de ebben a pillanatban nem tudom elképzelni, hogy edző leszek. Egész nap a pályán állni és a apró dolgokat figyelni a meccsen – nem hiszem, hogy ez nekem való.”

(fcbayern.com)

https://bayern.blogstar.hu/./pages/bayern/contents/blog/38446/pics/lead_800x600.jpg
BAYERN HÍREK,BAYERN TÖRTÉNELEM,Bayern történelem: legendás játékosok,Játékosaink,philipp lahm
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?