Bayern München vs Real Madrid: Titánok harca (2. rész)

Kálovics Tibor

Azáltal, hogy pénteken összesorsolták az idei BL szezon két topfavoritját (Barcelona és Juventus szurkolók most az ő csapatukra gondolhatnak.), újabb fejezetéhez érkezett az európai klubfutball legnagyobb párharca. Idézzük hát fel, az eddigi tétre menő Bayern-Real meccseket. Cikksorozatunk második részében a 2000 és 2004 közötti mérkőzéseket idézzük fel. 
Az 1999/2000-es szezonban még két csoportkört kellett teljesítenie a legjobb 16 csapatnak a BL-ben, és egyértelműen a Bayern-Real párharc volt a második forduló slágermérkőzése. Madridban, Scholl szerezte meg a vezetést a 20. percben, majd Effenberg rögtön meg is duplázta az előnyt. A Real azonban nem adta fel, és Morientes révén szinte azonnal szépíteni is tudott. Hiába támadtak azonban a hazaiak Fink révén megint a Bayern jutott kétgólos előnyhöz. A második félidőben Raul révén megint szépített a Real, ám a döntő szó Paulo Sergioé volt, aki kialakította a 4:2-es végeredményt. 8 nappal később újra megmérkőztek a csapatok, ezúttal Münchenben. Ez volt Lothar Matthäus utolsó BL mérkőzése, és szebben nem is lehetett volna búcsúztatni minden idők egyik legnagyobb játékosát. Scholl már a 4. percben vezetést szerzett, fél óra után pedig Elber gyakorlatilag el is döntötte a 3 pont sorsát. Hiába szépített a Real, ez az este a Bayernről és Alexander Zicklerről szólt. Az akkor bombaformában lévő támadó két gólt is lőtt azon az estén, az utolsó percben szerzett szólója sokáig emlékezetes maradt. A csoportból végül a Bayern 13 ponttal, elsőként jutott tovább, a Real Madrid pedig 10 pontjával, és a jobb egymás elleni eredményével köszönhetően kiejtette a Dinamo Kijevet. (A Rosenborg nem játszott túl nagy szerepet a csoportban.) 
Az előbb leírt ténynek azért volt jelensége, mert két körrel később vagyis az elődöntőben újfent összesorsolták a két sikercsapatot. A Real Madrid idők közben magára talált, de azért a Bayern volt a párharc favoritja. A madridi meccsen aztán semmi nem jött össze a bajoroknak, és a formába lendülő Anelka góljával, valamint Jens Jeremies öngóljával a Real két gólos előnyhöz jutott. A visszavágón Jancker hiába szerzett hamar vezetést, Anelkának sikerült kiegyenlítenie. A második félidőben a Bayern számára 3 gól kellett volna a továbbjutáshoz, ám csak Elber vette be Casilas kapuját, így azok után, hogy kétszer is kiütötték a döntőt simán megnyerő Realt Kahnék csalódottan zárhatták az európai klubszezont. 
1 évvel később újfent ott volt Európa 4 legjobb csapata között a Real Madrid a Valencia és a Bayern München is, és a két gigász megint megkapta egymást. És mennyire másként alakult a párharc. A Bernabeu Stadionban vívott ütközetet az a Giovane Elber döntötte el, akinek a térdét két héttel korábban műtötték. A játékos a komplikációk veszélye ellenére is vállalta a harcot, és hőssé avanzsált. A brazil csatárklasszis a második meccsen is betalált, kétgólosra növelve az összetettbeli fórt. Figo egyenlítő gólja után a csapat kicsit megzavarodott és csak Kahn védéseinek volt köszönhető, hogy maradt az eredmény. A párharc hőse végül, az 1 évvel korábbi összecsapás tragikus hőse lett, vagyis Jens Jeremies. Az apró védekező középpályás előrehúzódva szerezte meg a Bayern győztes gólját, eldöntvén a továbbjutást. Jeremies sérülten vállalta a játékot, és nem volt olyan szerencsés, mint Elber. Ugyan 2006-ig szolgálta a csapatot, de emiatt a kiújult sérülése miatt már nem tudott olyan lenni, mint korábban. 
2002-ben immár a legjobb 8 között sorsolták össze a csapatokat, és megint egy teljesen más párharcot láttak a csúcsfutball kedvelői. Münchenben, a Real szinte azonnal vezetést szerzett Geremi révén, és sokáig óvta is előnyét. A 82. percben aztán Claudio Pizarro révén sikerült egalizálnia a Bayernnek, majd 2 perccel a vége előtt Stefan Effenberg belőtte a győztes gólt. (Ez volt "Effe" egyik utolsó meccse a csapat színeiben.) A visszavágón az első félidő a Bayern akarata szerint alakult, hiszen 0:0 állt az eredményjelzőn. A 69. percben aztán Ivan Helguera révén vezetést szerzett a Madrid, a kényszerből kinyíló védelmet pedig Guti is mattolta, így csapatunk már a 8 között kiesett. 


Érdekes dolog, hogy a BL történelem egyik első nyolcaddöntőjét, a soroazt két legsikeresebb csapata vívta. Miután 2003-ban "elmaradt" a nagy párharc (A Bayern ugye kiesett a csoportkörben, a Real meg a 16 között megkapta azt a Milant aki a Bayern csoportjában volt.), így 2004 februárjáig kellett várni az újabb csúcsderbire. Münchenben, Makaay a vezető góljára a 75. percig kellett várnia a közönségnek, ám nem sokáig élvezhettük az előnyt, hiszen Roberto Carlos egy szabadrúgásból kiegyenlített. (Ezzel a potyaízű góllal kezdődött meg szegény Oliver Kahn kb 1 éves vesszőfutása.) A visszavágón aztán a Bayern hiába támadott, Zidane gólja a madridiak javára döntötte el a párharcot. 

A cikksorozat 3. részében a 2007 és 2014 között lejátszott tétmeccsek kerülnek szóba. 

http://bayern.blogstar.hu/./pages/bayern/contents/blog/36292/pics/lead_800x600.jpg
BAYERN TÖRTÉNELEM,legendás meccsek,Nemzetközi kupák,real madrid
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?